Juliette egész hétvégén az ágyában fetrengett és gondolkozott, hogy elmondja-e legjobb barátnőjének Katenek. De végül arra jutott a döntése, hogy elmondja neki. Már meg is kereste mobiltelefonját és felhívta…
- Haló Kate!
- Szia Juli…eléggé komolynak hallom a hangodat .Valami baj van?
- Hát komoly dologról lenne szó és eléggé személyes ami nem telefon téma. Ezért is akarom megkérdezni, hogy lenne-e időd kijönni a kávézóba ahol meg beszélhetnénk?
- Persze rá érek. Akkor én olyan 10perc múlva indulok.
- Oké én is...szia!
- Szia Juli.
Juliette amilyen gyorsan csak tudott készült ám amikor a sportcipőjét szerette volna felvenni de..:
-KIMBERLIE!- kiabált hangosan Juliette.
- Kimi elment Rosehoz pizsama partyra!- mondta anyukájuk Bella.
- Kinyírom egyszer azt a lányt. Na látod már be se érek a kávézóba, már biztosan rég ott van Kate és elmegy ha nem érek oda, mert majd azt hiszi becsaptam mint a múltkor.
- Ne aggódj majd Mike elvisz!
- Anya álmodni se merj róla!- kiabált le Juliette tesója Mike.
- Dehogynem ha azt akarod, hogy ne kísérjelek be megint az iskolába!- mondta nevetve Elli de közben Juliette már majd meg szakadt a röhögéstől.
Nagy nehezen rábeszélték Mikeot, hogy vigye el Julietteet...kocsiba is pattantak és röpke 5perc alatt a kávézónál is voltak. Juliette gyorsan kipattant az autóból és befutott a kávézóba ahol már Kate türelmetlenül várta.
- Szia Kate bocsi de húgom elvitte a cipőmet ami ebben az időben jó lett volna ezért még egy másikat kellet keresnem sajnos az anyáé…de gyalog már nem értem volna időbe ide ezért még anyának rákellet Mikeot, hogy hozzon el…úgyhogy tényleg bocsi!- Mesélte hadarva Juliette.
- Szia…nem bajén is vagy 5perce értem ide annyi idő bőven elég volt, hogy két teát rendeljek amíg meséled azt a dolgot, ami ilyen fontos volt, hogy el kellet jönnöm és chaten sem ért rá.
- Bocsi de tényleg életbe vágó és személyes csak te fogsz róla tudni, mert tényleg nem mertem senki másnak eddig elmondani…- Miközben Juliette magyarázkodott a pincér már ki is hozta a teát amit Kate rendelt.
- Na akkor térjünk a lényegre!- mondta Kate a teát szürcsölve.
- Hát ne ijedj meg, de sejtéseim szerint vámpír vagy valami hasonló lény vagyok...de nem átlag ember az biztos!- amint kimondta ezt az eléggé hülyén hangzó mondatot Kate a teáját kiköpte.
- Hogy mit mondtál?- kérdezte dermedten Kate.
- Ez az…én se hittem próbáltam bemagyarázni magamnak, hogy nem, nem, nem…de a baj, hogy az igazság ellen nem tudok szegülni. Lassan a 14. születésnapom ünneplem és nem tudom,hogy mi féle lény vagyok…egyáltalán ők-e az igazi szüleim…elgondolkodtató!
- Nem hiszem el…bár mondjuk a furcsa szokásaid. Na jó mégis megpróbálok hinni neked, mivel a legjobb barátnőm vagy…de ha csak valami tréfa nagyon meg haragszom. Holnap kutatnunk kéne akkor, hogy mi hogy s mint van!- jelentette ki Kate.
- Vagy mi lenne ha ma este nálunk aludnál? Anya úgyis megengedi…te is ismered, hogy milyen...de pillanat felhívom.
Elő is kapta a telefonját és alig egy perc alatt le tudta a beszélgetést.
- Igent mondott, ugyan mi mást?!- kiáltott fel mosolyogva Juliette.
- Jó akkor én is megkérdem anyáékat!- szintén felhívta édesanyját aki csakugyan beleegyezett. Még el el sétáltak Kateékhez ruháért aztán indultak is Julietteék lakásába…
- Haló Kate!
- Szia Juli…eléggé komolynak hallom a hangodat .Valami baj van?
- Hát komoly dologról lenne szó és eléggé személyes ami nem telefon téma. Ezért is akarom megkérdezni, hogy lenne-e időd kijönni a kávézóba ahol meg beszélhetnénk?
- Persze rá érek. Akkor én olyan 10perc múlva indulok.
- Oké én is...szia!
- Szia Juli.
Juliette amilyen gyorsan csak tudott készült ám amikor a sportcipőjét szerette volna felvenni de..:
-KIMBERLIE!- kiabált hangosan Juliette.
- Kimi elment Rosehoz pizsama partyra!- mondta anyukájuk Bella.
- Kinyírom egyszer azt a lányt. Na látod már be se érek a kávézóba, már biztosan rég ott van Kate és elmegy ha nem érek oda, mert majd azt hiszi becsaptam mint a múltkor.
- Ne aggódj majd Mike elvisz!
- Anya álmodni se merj róla!- kiabált le Juliette tesója Mike.
- Dehogynem ha azt akarod, hogy ne kísérjelek be megint az iskolába!- mondta nevetve Elli de közben Juliette már majd meg szakadt a röhögéstől.
Nagy nehezen rábeszélték Mikeot, hogy vigye el Julietteet...kocsiba is pattantak és röpke 5perc alatt a kávézónál is voltak. Juliette gyorsan kipattant az autóból és befutott a kávézóba ahol már Kate türelmetlenül várta.
- Szia Kate bocsi de húgom elvitte a cipőmet ami ebben az időben jó lett volna ezért még egy másikat kellet keresnem sajnos az anyáé…de gyalog már nem értem volna időbe ide ezért még anyának rákellet Mikeot, hogy hozzon el…úgyhogy tényleg bocsi!- Mesélte hadarva Juliette.
- Szia…nem bajén is vagy 5perce értem ide annyi idő bőven elég volt, hogy két teát rendeljek amíg meséled azt a dolgot, ami ilyen fontos volt, hogy el kellet jönnöm és chaten sem ért rá.
- Bocsi de tényleg életbe vágó és személyes csak te fogsz róla tudni, mert tényleg nem mertem senki másnak eddig elmondani…- Miközben Juliette magyarázkodott a pincér már ki is hozta a teát amit Kate rendelt.
- Na akkor térjünk a lényegre!- mondta Kate a teát szürcsölve.
- Hát ne ijedj meg, de sejtéseim szerint vámpír vagy valami hasonló lény vagyok...de nem átlag ember az biztos!- amint kimondta ezt az eléggé hülyén hangzó mondatot Kate a teáját kiköpte.
- Hogy mit mondtál?- kérdezte dermedten Kate.
- Ez az…én se hittem próbáltam bemagyarázni magamnak, hogy nem, nem, nem…de a baj, hogy az igazság ellen nem tudok szegülni. Lassan a 14. születésnapom ünneplem és nem tudom,hogy mi féle lény vagyok…egyáltalán ők-e az igazi szüleim…elgondolkodtató!
- Nem hiszem el…bár mondjuk a furcsa szokásaid. Na jó mégis megpróbálok hinni neked, mivel a legjobb barátnőm vagy…de ha csak valami tréfa nagyon meg haragszom. Holnap kutatnunk kéne akkor, hogy mi hogy s mint van!- jelentette ki Kate.
- Vagy mi lenne ha ma este nálunk aludnál? Anya úgyis megengedi…te is ismered, hogy milyen...de pillanat felhívom.
Elő is kapta a telefonját és alig egy perc alatt le tudta a beszélgetést.
- Igent mondott, ugyan mi mást?!- kiáltott fel mosolyogva Juliette.
- Jó akkor én is megkérdem anyáékat!- szintén felhívta édesanyját aki csakugyan beleegyezett. Még el el sétáltak Kateékhez ruháért aztán indultak is Julietteék lakásába…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése